Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos főherceg (Erzherzog Karl Ludwig Joseph Maria von Österreich) (Bécs, 1833. július 30. – Bécs, 1896. május 19.) osztrák főherceg, I. Ferenc József osztrák császár öccse, Ferenc Ferdinánd főherceg édesapja, I. Károly osztrák császár (IV. Károly néven magyar király) nagyapja.
Élete 
Károly Lajos főherceg édesapja Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly főherceg (1802–1878) volt, II. Ferenc (1768–1835) német-római császárnak, magyar és cseh királynak (1804 után I. Ferenc néven osztrák császárnak) és császárnénak, a Bourbon-házból való Mária Terézia Karolina nápoly-szicíliai királyi hercegnőnek (1772–1807) második fia.
Édesanyja a Wittelsbach-házból való Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő (1805–1872) volt, I. Miksa bajor királynak, és második feleségének, Karolina Friderika Vilma badeni hercegnőnek leánya.
Károly Lajos a család harmadik gyermekeként született. Felnőtt kort megérő testvérei:
- Ferenc József főherceg, később I. Ferenc József osztrák császár (1830–1916)
- Ferdinánd Miksa főherceg, a későbbi I. Miksa mexikói császár (1832–1867)
- Lajos Viktor főherceg (1842–1919), akit homoszexuális hajlamai miatt később kitagadtak a császári családból.
Anyja erősen hívő katolikus szellemben nevelte fiát. Mindhárom feleségét ő választotta ki számára. A fiú ennek következtében a vallási őrület határára jutott, hintójából áldást osztott az utcai járókelőknek.
Károly Lajos – ellentétben bátyjával, Ferenc Józseffel – nem jeleskedett a politikai pályán. Tirol tartomány császári helytartójává nevezték ki, de ezt a hivatalt mindössze hat évig töltötte be. A politikát és a katonai mesterséget nem sokra tartotta, inkább a művészeteket kedvelte. Több művészegylet védnöki tisztségét viselte, gyakran rendezett bálokat és jótékonysági rendezvényeket.
Unokaöccsének, Rudolf főhercegnek 1889. január 30-án Mayerlingben elkövetett öngyilkossága után, mint a császár legidősebb öccse, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse lett, 1896-ban bekövetkezett haláláig.
Fia, Ferenc Ferdinánd főherceg 1895/1896 telén Egyiptomban gyógykezeltette magát. Károly Lajos meglátogatta fiát Kairóban, ahol ivott a Jordán fertőzött vizéből, amelynek következtében megbetegedett, és hamarosan, 1896. május 19-én Bécsben meghalt.
Házasságai és gyermekei
Első házasságát Margit Karolina szász királyi hercegnővel (1840–1858), I. János (1801–1873) szász király és Amália Auguszta bajor királyi hercegnő (1801–1877) leányával kötötte. Az esküvőt 1856. április 11-én tartották Drezdában, de a fiatalasszony két évvel később, 1858. szeptember 15-én Monzában meghalt, mindössze 18 évesen. A házasság gyermektelen maradt.
Második felesége Mária Annunciáta nápoly-szicíliai királyi hercegnő (1842–1871), II. Ferdinándnak (1810–1859), Nápoly és Szicília királyának és Habsburg-Tescheni Mária Terézia Izabella főhercegnő (1816–1867) leánya volt. A hivatalos házassági szerződést 1862. október 16-án kötötték Rómában, a tényleges esküvőt 1862. október 21-én tartották Velencében. Mária Annunciáta 1871. május 4-én hunyt el Bécsben. A házasságból négy gyermek született:
- Ferenc Ferdinánd főherceg (1863–1914). Apja 1896-ban bekövetkezett halála után ő lett a Monarchia trónörököse, 1914-es meggyilkolásáig.
- Ottó Ferenc József főherceg (1865–1906). Fia, Károly főherceg (1887–1922), miután nagybátyját, Ferenc Ferdinándot 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse lett, majd Ferenc József császár 1916. november 21-én bekövetkezett halála után I. Károly néven Ausztria császára, IV. Károly néven magyar király) lett.
- Ferdinánd Károly Lajos főherceg (1868–1915), későbbi polgári nevén Ferdinand Burg.
- Margit Zsófia főhercegnő (1870–1902), aki Albrecht württembergi herceghez ment feleségül.
Harmadik házasságát 1873. július 23-án kötötte a Bragança-házból való Mária Terézia portugál infánsnővel (1855–1944), I. Mihály portugál király (1802–1866) és Löwenstein-Wertheim-Rosenberg Adelheid Zsófia hercegnő (1831–1909) leányával. Az esküvőt a Majna-menti Kleinheubach-ban, a Löwenstein-Wertheim-Rosenberg hercegség székhelyén, a feleség szülővárosában tartották. Mária Terézia majd fél évszázaddal férje halála után, 1944. február 12-én hunyt el Bécsben. E házasságból két leány született:
- Mária Annunciáta főhercegnő (1876–1961), aki a Prágában a Hradzsini Szent Teréz kolostor apátnője lett.
- Erzsébet Amália főhercegnő (1878–1960), aki Aloys (Alajos) von und zu Liechtenstein herceghez ment feleségül, az ő fiuk lett II. Ferenc József, Liechtenstein uralkodó hercege.
